Kaiserswerth (ma Düsseldorf város része) stratégiai helyzetű várost a Rajna menti uralom és a Dél-Németalföldért folyó harc részeként, a háború kezdetén vették ostrom alá holland és porosz csapatok Walrad von Nassau-Saarbürcken (1635–1702) tábornok irányítása alatt 1702. április 18-án. A Kölni Érsekséghez tartozó város ostroma, mely ekkor francia szövetségben állt, azonban elhúzódott. Részben a nehéztüzérség hiánya, késői érkezése, részben a francia felmentő csapatok zavaró támadásai miatt. A Tallard marsall (1652–1728) vezette francia erők május 12-i érkezése és tüzérségi támadása az ostromlókat az addigi ostromárkok feladására és újak nyitására kényszerítette. Május végén megérkezett a nehéztüzérség is, melynek hatékonysága eredményeképpen június 9-én az ostromlók sikeres támadást hajtottak végre az erőd falai ellen. A védők június 15-én meg is adták magukat. A sikeres ostrom eredményeképpen a szövetségesek számára Bonnig szabaddá vált az út, s a rajnai hajózás és a kölni érsekségi területek fölötti ellenőrzést is megszerezték.

A hágai Pierre Husson (1678–1733) által kiadott mű látképszerű tájba helyezte az ostromlott várost és környékét. Az ostromló csapatok állásainál számok jelzik a csapategységeket és betűvel a vezénylő tábornokok és tisztek helyzetét. Az észak-északnyugati tájolású mű, a kor gyakorlata szerint, a szám- és betűmagyarázatokat díszes keretekbe helyezve mutatja be. A számmagyarázatot apró, de finom kidolgozású ostromjelenet és -eszközök keretezik, az ostromot irányító Nassau-Saarbrücken herceg címerével koronázva. A térkép felirata szerinti készítő, „G. F. Pauli kapitány” személyéről jelenleg nem rendelkezünk életrajzi ismeretekkel. Feltehetően hadmérnöki feladatokat láthatott el az ostrom idején.