Haditérképek

Az alapítói térképgyűjteményt bemutató kiállítássorozatunk következő részében a hadtörténelmi térképekből válogattunk. Ha szűkebb értelemben csak azokat a térképeket vesszük számba, melyek egyes erődítményeket, ostromokat, csatákat, vagy hadműveleteket ábrázolnak, akkor is 133 önálló (79 nyomtatott és 54 kéziratos) térképműről, valamint 11 atlaszban további 487 darabról, azaz összesen 631 műről beszélhetünk. Amennyiben ehhez hozzászámítjuk még azokat az országokat, országrészeket bemutató általános térképeket is, melyek azért jelentek meg, hogy a szélesebb nagyközönségnek bemutassák a háború „teátromát”, akkor lényegesen nagyobb számot kapunk.

Nem is csoda, hiszen az emberiség története egyben a háborúk története is, ami az itt bemutatott korszakokra – 16–18. század – különösen érvényes. Széchényi Ferenc gyűjteményében megtalálható minden fontos háborút és/vagy annak részeseményét bemutató térkép, mely a modern kori térképtörténet kezdeti időszakától fogva készült, egészen a gróf korának Európáját és a fél világot felperzselő napóleoni háborúkig bezárólag.

A kiállítás anyagának összeállításakor azt a koncepciót választottuk, hogy a könyvtáralapító Széchényi Ferenc azokból a térképeiből válogattunk, melyek a magyar hadtörténelem szempontjából érintettek, mintegy a nemzet hadtörténelmének vázlatát nyújtják, mind a hazai, mind az európai hadszíntereken.

A grófi térképgyűjtemény összetétele nem feltétlenül tükrözi ezt a koncepciót, de ennek megértéséhez két szempontot tudnunk kell. A legkézenfekvőbb, hogy a magyar térképkészítés és -kiadás jószerivel a 18. század második felében kezd megszületni, így a hazai ügyeket is érintő művek lényegében mind Nyugat-Európában készültek, ha egyáltalán volt rájuk éppen érdeklődés. Nem véletlen tehát, hogy nagyságrendekkel több olyan térképmű létezett a piacon, mely a nyugati háborúkat és azok részeseményeit mutatta be. Azon szintén nem csodálkozhatunk, hogy például a Rákóczi-szabadságharcról alig készült térkép, hiszen jelentőségét a vele egy időben zajló spanyol örökösödési (1701–1714) és az ún. északi háború (1701–1721) egészen elhomályosította.

A másik ok, az előzőtől nem teljesen független, amivel minden hazai gyűjtőnek szembesülnie kellett, hogy könnyebb volt térképet szerezni a Rajna-vidékről, mint Magyarországról. Ráadásul Széchényi nem elsősorban hungarika, hanem egy ún. kozmográfiai jellegű, a világ egészét tartalmazó és bemutató gyűjteményt épített. Ebben nem volt kiemelt jelentősége annak, hogy van-e vagy sem egy adott mű tartalmának magyar vonatkozása.

Az első részben a török hódoltság korából származó művek találhatóak a 16. század közepétől az 1716–1718-as háborúig, amely az ország teljes felszabadulását hozta magával. És persze ne feledkezzünk meg a közben lezajlott rendi mozgalmakról sem, melyek csúcspontja a Rákóczi-szabadságharc volt.

A második rész a 18. század – orosz szövetségben – lezajlott török ellenes háborúiról szól, melyek balkáni területszerzésnek indultak, de csúfos kudarccal végződtek.

A harmadik részben viszont azokból a térképekből válogattunk, melyek a magyar katonák nemzetközi porondon betöltött szerepléséről tanúskodnak. Hiszen hazánk fiai, bármely nemzetiséghez is tartoztak, a Habsburg Birodalom seregének részeként ott voltak mindenhol, ahol a birodalom, vagy inkább a császári korona érdekeit meg kellett védeni. Bár a térképek tartalmából és sok esetben a csaták végeredményéből sem feltétlenül látszik, de becsülettel meg is állták a helyüket.

Nyil