Németalföld aranykora. Flamand és holland térképek, atlaszok
Németalföld mintegy 200 éven át a modern térképkészítés meghatározó centrumának számított. A 16. század második felétől a dél-németalföldi metropolisz, Antwerpen, majd az 1580–90-es évektől Amszterdam töltötte be Európa földrajzi-térképészeti központjának a szerepét. A flamand, majd holland kartográfusok a nagy földrajzi felfedezések, a térképkészítő és sokszorosító, nyomdász szakmák eredményeinek és lehetőségeinek a kiaknázásában egyaránt élenjáró szerepet töltöttek be. A vezető szerep együtt járt a kereskedelmi szempontokat is követő, de magas művészi szintű térképalkotások mind nagyobb számú készítésével és forgalmazásával.
A hosszú időszak legfényesebb korszakát, a 17. századot, joggal tekintjük Németalföld, benne Hollandia, egyúttal Európa térképkészítése aranykorának. E században Amszterdam tehetséges és nagy tudású térképalkotói, így a századelő kiválóságai, Willem Jansz. Blaeu, Claesz Jansz. Visscher, Jodocus Hondius és Jan Janssonius voltak. Ők iránymutató szerepet töltöttek be mind az atlaszkészítés, -kiadás terén, mind a speciális célú, hadtörténeti vagy épp egyedi, helyi célokat szolgáló, elsősorban tavak, mocsarak lecsapolási feladatainak térképi ábrázolása terén.
Az egymással is versengő kiadók az egyedi térképek körében és az atlaszok területén egyaránt a legmagasabb színvonalon dolgoztak. Máig csodált műveket alkottak meg, így a díszkeretes ország- és tartománytérképek körében, vagy épp a század folyamán egyre bővülő, több kötetes világleíró, kozmográfiai atlaszok területén.
A század második felében már tucatnyi jelentős térképkészítő, -kiadó működött. Visscherek, Allardok, Danckertsek, Frederick de Wit, Pieter Schenk és Gerard Valk, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Ezek a kiadók a nagy elődök nyomdokain haladtak, de kínálatukban mindinkább a gyűjtők igényeinek a kiszolgálása kapott hangsúlyt. Árukínálatukban azonban a mindenkori piaci versenyben való helytállás okán, a kor egymást követő nagy európai háborúi aktuális eseményeit ábrázoló, a gyorsan és könnyen eladható térképművek készítésének a súlya, aránya is megnövekedett. Kiállításunkon is számos ilyen mű látható.
Hollandia vezető szerepe a kereskedelmi kartográfia területén a 18. században is megmaradt. Jóllehet Európa mind több országában létrejött, illetve megerősödött a hazai-nemzeti piacra dolgozó, a nagyközönség igényeit kielégíteni képes vállalkozások száma, Amszterdam piaci vezető szerepét továbbra is megtartotta. Ezt mindenekelőtt az ekkor már Európa-szerte igen kedveltté vált foglalatosságnak, a mind szélesebb körben terjedő térképgyűjtésnek köszönhette. Ez érthető is, hiszen a gyűjtők körében akár több évtizedes kiadványok is eladhatóak maradtak. A korszak térképnyomtatási technológiája, a réznyomólemezekről történő nyomtatás pedig ezt lehetővé tette. A korábbi évtizedek térképeinek, atlaszlapjainak nyomólemezei ugyanis döntően amszterdami kiadók, Pieter Mortier, a Covens-Mortier, az Ottens és a Schenk-Valk kiadók kezében összpontosultak. Így történhetett meg, hogy e kiadók saját nevükön, még a század második felében is, igen nagy mennyiségben forgalmaztak eredetileg a 17. század közepén, vagy a második felében készült térképeket. Széchényi Ferenc térképgyűjteménye is jó példája, hű tükre e kiadói gyakorlatnak.
A gróf térképgyűjteményének bizonyosan legjelentősebb, egyúttal legszebb részét a németalföldi térképek és atlaszok együttese képezi. A több mint 520 mű a 16–18. századi térképkészítés nagy értékű alkotásainak kincsesbányája. Mintegy negyven (!) kiadó művét rejti magában, benne a németalföldi térképkészítés szinte minden jelentős alkotójának több-kevesebb alkotása megtalálható.
Ebből a nagyszerű anyagból válogattunk a grófi gyűjteményt bemutató kiállítássorozatunk hatodik része számára. A korszak anyagát négy nagy, egymással is szorosan kapcsolatban álló területre bontva mutatjuk be. Az első részben az atlaszkartográfia keretében készült művek – teljes atlaszművek, miként atlaszokban is forgalmazott, de a Széchényi-gyűjteményben egyedi lapként tárolt térképek láthatóak. A második részben a 17–18. század számos háborújához kapcsolódóan készült alkotásokból válogattunk. A harmadik részben a helyi célokra, vagy épp egyedi kiadványok számára készített műveket állítottunk ki. Végül külön egységként mutatjuk be a holland aranykor legszebb alkotásait, az ún. díszkeretes ország- és tartománytérképeket. A kartográfia-történet ezen kincseiből a grófi gyűjtemény tíz ritka példányt őriz.
