A kudarcot hozó asperni csatát követően, több mint egy hónapnyi tétlenség után, Napóleon elég erősnek érezte magát, hogy újra megkísérelje a Dunán való átkelést. Ezúttal kissé délebbre, Gross-Enzensdorfnál kísérletezett, meglepve ezzel az osztrák hadvezetést, aminek köszönhetően július 5-én jelentős erőket tudott a folyón átdobni. Estefelé hatalmas oszlopok indultak meg az osztrák vonalak ellen, amit sikerült is többször áttörni, de az osztrák tartalék minden esetben stabilizálta a helyzetet, és visszaverték a franciákat.

Másnap Károly kezdett támadásba, de Napóleon hamar átvette a kezdeményező szerepét, s a reggel óta hullámzó harcban, déltájban egy 40.000 fős csoportosítással áttörést kísérelt meg az osztrák arcvonal közepén. Az osztrákok kereszttűzbe fogták a francia tömegeket, amelyek súlyos veszteségeket szenvedve meghátráltak, de ekkor Napóleon még két hadosztállyal megerősítette csapatait, és ezzel végre elérte célját.

Károly Morvaország felé visszavonuló megtépázott csapatait július 10-én Znaimnál utolérték a franciák, aki ekkor, a nagyobb katasztrófát elkerülendő, fegyverszünetet kötött Napóleonnal.

A wagrami csata térképét szintén Bernhard Biller rajzolta és metszette, a háttértérkép Stephan Jakubicska műve alapján készült, kiadója Thaddäus Weigl.