Trankebar és környéke, [1745–1757].

Trankebar (ma Tharangambadi) az indiai szubkontinens délkeleti tengerpartján fekvő kisváros. A 17. század elejétől 1848-ig a dán keleti kereskedelem központja volt. Az 1620-ban az Uppanar folyó mocsaras torkolatvidékének északi partján felépített dán erőd, a Fort Dansborg körül kiépült város a 18. század elején a protestáns hittérítés tartós eredményeket hozó centrumává is vált.

A keleti tájolású térkép a 18. század közepén – miként címében közli –, dán evangélikus térítőktől szerzett friss adatok alapján mutatja be a várost és közvetlen környékét. A látképes térképet igen részletes, részben a tartalomra is írt magyarázatok kísérik, amelyek segítségével megismerhető a gyarmat élete.

Nem csupán a dánok által 1660-ban fallal körül vett város szerkezetét ismerhette és ismerheti meg az európai térképhasználó, de a kiadó által csak nevének monogramjával I. E. R.-ként jelölt egykori szerző a gyarmat és bennszülött lakóinak életébe is bepillantást nyújt.

A tengerpart homokos, mocsaras talajviszonyaitól a belső területek földhasználatán keresztül a nép- és hitélet olyan, az európaiak számára egykor bizonnyal szokatlan vonásainak bemutatásáig, mint a város északi falai előtt (jobb alul), az út menti máglyával jelzett „Brenn Paltz wo die Heiden ihre Todte verbrennen”, azaz „Égető Tér, ahol a pogányok halottaikat elégetik”.