A spanyol örökösödési háborúban, jóllehet a háborút a spanyol trónöröklés fölötti vita váltotta ki, az Ibér-félszigeten csak az 1704. év során indultak meg a tényleges harci cselekmények. Az angol, holland, portugál és német-római császár szövetsége által támogatott Habsburg-házi trónkövetelő, Károly főherceg, a későbbi VI. Károly (1685–1740) császár, 1704 februárjában, egy angol flotta kíséretében érkezett meg Lisszabonba. A háborúban az ezt követő két évében a szövetségesek jelentős szárazföldi és tengeri sikereket értek el. 1705 októberében a katalán felkelőket segítve elfoglalták Barcelonát, majd az év végén Valenciát is. 1706-ban, a győzelmek-sikerek delelőjén, június 25-én, a fővárosba, Madridba is bevonultak.

A kellő mértékű és hathatós utánpótlás híján és a bizonytalan szövetségesi hadvezetés miatt azonban az 1706. év második felében és 1707-ben a franciák támogatta spanyol erők Berwick herceg (1670–1734) hadvezéri irányításával visszafoglalták az ország egészét, csupán a katalán felkelők tartottak ki, egészen az 1714. évi béke évéig.

A térkép a harcok kezdetén mutatja be az Ibér-félszigetet. A nagyméretű partraszállási jelent, amely Joannes van Luchtenburgh metszői tudásának szép példája, bizonnyal Károly főherceg 1704. februári lisszaboni érkezését mutatja. A térkép ősforrásaként, miként oly sok Mortier térkép esetében, egy Guillaume Sanson (1633–1703) által szerkesztett térkép szolgált. A Sanson-i művet először 1672-ben Alexis Hubert Jaillot (1632–1712) adta ki Párizsban, Atlas nouveau c. műve lapjaként.