Az erdélyi szász nép 16. századi nagy reformátora, a bassói Johannes Honterus (1598–1549) a térképkészítés történetébe is beírta a nevét. Erdély-térképe (1532) és világleíró, Rudimenta cosmographica c. műve korának nagy hatású kiadványai voltak.

Honterus tömör, összefoglaló világleíró művének első, még egyszerűbb változatát 1530-ban rövid krakkói tartózkodása idején jelentette meg. A hazatérése (1533) utáni években a vallási reform részeként, annak szolgálatában Brassóban nyomdát alapított (1539), iskolaszervezésben és a szászok vallási életének az új lutheri tanokat követő megújításában – 1544-től már a város lelkészeként – is kivette részét, sőt, abban meghatározó szerepet játszott.

A kozmográfiai mű új, latin hexameterekkel írt és 12 térképpel kibővített változatával is ezen reformokat, de mindenekelőtt a kozmográfiai, csillagászati-földrajzi ismeretek korszerű iskolai oktatását kívánta szolgálni. Az új változat először 1541-ben, 1260 soros latin hexameteres szöveggel jelent meg, amelyet Honterus 1542-ben a végleges, 1366 soros változatra módosított.

A mű nagy sikerét és hatását jól érzékelteti az a sok kiadás, amely Európa számos városában (Zürich, Antwerpen, Basel, Párizs, Prága, Rostock) 1546 és 1602 között megjelent. Antwerpenben, 1552 és 1560 között Jean Richard ötször adta ki.

A kozmográfiai mű térképegyüttese, amelyet önálló atlaszként többször is kiadtak, a világtérkép mellett 12 térképen Európa országait, nagy régióit, továbbá Ázsiát és Afrikát külön lapokon mutatja be. Az antwerpeni kiadáshoz a nyomtatáskor használt fametszésű nyomódúcokat már Antwerpenben készítették, a Honterus eredeti, Brassóban (1542) vagy talán Zürichben készült (1546) fametszésű térképlapjait használva mintának. A kötet itt látható térképe a Magyar Királyságot és az észak-balkáni országokat, tartományokat ábrázolja. Széchényi Ferenc atlaszgyűjteménye a Honterus-i műből öt különböző kiadást őriz, amelyek között ez az antwerpeni a legkorábbi.