Róma, 1552 [1560-as évek].

Az ókori Róma építészeti, régészeti megismerése a reneszánszban indult. E feltáró munkák jelentős 16. századi alakja volt Pirro Ligorio (1513/14–1583). A nápolyi származású, de 1534-től Rómában élő sokoldalú művész egyszerre volt építész, festő, mérnök, kartográfus és régész. Tucatnyi térképet készített az 1550–60-as években, így egy Magyarország-térképet is 1559-ben. Rómában, majd 1568-tól Ferrarában a pápák építészeként, illetve a d’Este család „antikváriusaként”, azaz az ókori régiségek szakértőjeként tevékenykedett. Életének jó részét elsősorban az ókori Róma építészeti öröksége megismerésének szentelte. Mintegy 120 kötetnyi kéziratot hagyott az utókorra, amelynek java az ókori város részletes feltárására vonatkozó ismereteit tartalmazta.

A Széchényi-gyűjtemény egyik ritka, nagy értékű darabja a Ligorio által 1552-ben, élete első térképeként közreadott Róma-térképnek az 1560-as években közreadott példánya. Bár a térkép az ókori és a korabeli, 16. századi város összegző térképe, jól láthatóan a hangsúly az ókori épületek és városszerkezet bemutatására került.

A keleti tájolású térkép közepén, a Capitolium és a Palatinus dombok közötti egykori városközpont, a Forum romjait láthatjuk. A térkép a 3. században Aurelianus császár (214/5-275; császár: 270–275) idejében kiépített városfalakat, azok pontos helyét is megmutatja, amelyek az újkori, modern Róma városának 1870-ig érvényes határát is jelentették.

Fent balra a császárkori pretoriánus testőrség épületétét, alatta a Diocletianus császár (244–311; császár: 284–305) idejében, 298 és 306 között épült híres közfürdő látható. Jobbra fent a Porta Maggiore nevű keleti főkapujánál lépett a város területére az egykori birodalmi főváros vízellátásának fő ütőerét képező vízvezeték, amelynek építése Caligula császár (Kr. u. 12–41; császár: 37–41) uralkodása idejében, Kr. u. 38-ban kezdődött és Claudius (Kr. e. 10 – Kr. u. 54; császár: 41–54) császár uralkodása idején Kr. u. 54-ben fejeződött be.

A modern város, a térképen is jól láthatóan, az ókori város központja körül, részben már a Tevere vagy Tiberis folyó jobb partján épült ki. Így a 16. századi pápák rezidenciáját és a város egyik fő templomának épületegyüttesét, a lateráni palotát és a Lateráni Szent János-bazilikát délen (a térképen jobb középen), a Claudius vízvezetéke és a városfalak között láthatjuk. A Vatikán a Tiberis jobb partján, a város északnyugati sarkában épült ki (bal alul). Már áll az 1484-től épített Belvedere palotakomplexum egy része is, de a Szent Péter-bazilikának még a régi, középkori épülete ismerhető fel.