Az alig ismert erődítmény a Száva egyik kanyarulatában, a Drina folyó torkolatával szemben épült. A földsáncokból emelt erősséget 1738. október 4. és 18. között Roths alezredes védelmezte a törökökkel szemben, mikor azok a folyó túlpartjáról tüzérséggel lőtték a bástyáit. Október 10-én indult el Joseph Friedrich von Sachsen-Hidburghausen herceg (1702–1787) Péterváradról a szász és bajor segédhadakkal az erőd felmentésére, melyek közeledtére az ellenség sürgősen felhagyott az ostrommal.

A 18. század során több terv is készült a félszigetszerű földnyelv megerősítésére. A mérnökök igazán szabadon engedték a fantáziájukat. A szemet gyönyörködtető távlati kép hátterében a meglévő erőd korszerűsített formában látható, az előtérben pedig a felépíteni tervezett új védművek. Ez az új, északi szakasz a félsziget nyakát zárta volna le, s a déli részhez hasonlóan önálló védelemre lett volna képes; a kettő közti terület pedig vízjárta ártér.

Az 1784-es esztendőben az akkorra már valószínűleg nagyon rossz állapotban lévő létesítmény déli részén egy teljesen új erődítményt emeltek, amit maga II. József császár is felkeresett. A 19. században börtönként hasznosították, majd eladták, és falait kitermelték, mára csak nyomai maradtak fent.