Nápoly, 1790.
Giovanni Antonio Rizzi Zannoni (1736–1814) Nápoly-térképe a grófi várostérkép-gyűjtemény legszebb darabjainak egyike. Szerkesztője a 18. század jeles olasz térképkészítője, aki az 1780-as évek elején állt a Nápolyi Királyság szolgálatába. Az 1790-ben megjelent térkép a francia forradalom kiváltotta zűrzavaros és polgárháború sújtotta mintegy 20 éves időszak (1798–1815) előestéjén született és a korábbi békés évtizedek városfejlődésének térképi összegzése.
A nagy részletességű alaprajzi ábrázolás 288 középületet emel ki, közöttük a város arculatát évszázadok óta meghatározó középkori eredetű épületeket, így a Castel Nuovo-t (Ii 8), Nápoly első királya, Anjou Károly (1227–1285; nápolyi király: 1286–1292) építtette várat (1279). A katedrálist, Cattedrale di San Gennaro-t (Ke 7), amelynek építése szintén Károly idején kezdődött el, miként a közelben lévő Palazzo Reale-t (Ii 7), az aragón és bourbon királyok rezidenciáját, vagy épp a norman II. Roger (1095–1154) király által az öböl kis szigetén, a Megarides-en emelt Castel dell’Ovot (1140; Hl 1).
A térképen megtaláljuk a készítés századának jeles építészeti alkotásait is, így a királyi palota északi szárnya mellé 1738-ban épített Teatro di Carlo-t (Ii 1), az olasz és az európai opera máig fontos otthonát, vagy épp a IV. Ferdinánd (1751–1825) megbízásából Carlo Vanvitelli (1739–1821) építész által neoklasszicista stílusban az 1780-as évek elején átépített Villa Reale-t (Fk 3, Gk 5), a királyok sétányát. 1869 óta közparkként a nápolyiak és a turisták tengerparti időtöltésének kedvelt helye.
A gondos, finom kidolgozású térkép, a szalagdíszes keret és a város kultúrájának gazdagságát, miként a térkép tudományos pontosságát sokalakos címkerettel kifejező mű a korszak egyik legkiválóbb olasz térképmetszőjének, Giuseppe Guerra-nak (1751–1817 után) a szakmai kvalitásait dicséri.
Széchényi Ferenc az 1792. év elején személyesen is megfordult Nápolyban, a magyar rendek követeként emlékérmet adott át a királyi párnak azért a megtiszteltetésért, hogy a királyi pár részt vett Pozsonyban II. Lipót 1790. évi koronázási szertartásán. A gróf a sikeres diplomáciai út során több, máig meglévő, az alapítói gyűjteményt gazdagító térképet vásárolt, bizonnyal ezt a frissen megjelent Nápoly-térképet is ekkor vásárolta.
