Magyaróvár (1600 körül)

A török–magyar végvidéki rendszeres portyák 1591-re, Telli Hasszán boszniai pasa fellépésének köszönhetően nagyszabású hadműveletekké nőtték ki magukat, ami végül 1593-ra nyílt háborúvá fajult. Ebben az ún. hosszú háborúban (1593–1606) nagyszabású törökellenes koalíció jött létre, s kezdetben jól is indultak a hadműveletek. Azonban a katonai hibák és a pénztelenség miatt idővel patthelyzet alakult ki, a háború elhúzódott, rendkívüli szenvedést hozva ezzel az országra. A fizetetlen zsoldosok garázdálkodásai és a vallásüldözés a kezdetben szövetséges Erdélyi Fejedelemséget is a Habsburgok ellen hangolták. A háborút és a Bocskai-felkelést végül a zsitvatoroki béke zárta 1606-ban.

1594-ben Győr török kézre került. Stratégiai helyét – a város 1598. évi visszafoglalásáig – Magyaróvár, az újonnan kialakított magyaróvári–sárvári végvidék székhelye igyekezett betölteni. Ehhez azonban a védművek sürgős korszerűsítésére volt szükség, ami siettette a városfalak kiépítését. Több terv is készült, s korszerű bástyák épültek, a sietség és a szokásos pénztelenség miatt földből.

A Magyaróvár erődítéseit bemutató vázlatos kéziratos térkép megegyezik a stockholmi és stuttgarti törökkori várrajzgyűjtemények közt szereplő alaprajzokkal. A rajzok többségéhez hasonlóan e térkép eredetének meghatározása sem megoldott, a szakma ezeket a műveket 16. század végi, 17. század eleji eredetűnek tekinti. Meglehetősen sablonos ábrázolás egy olyan tervről, mely a város vízrajzi adottságait nem vette figyelembe, így nem meglepő, hogy ebben a formában sosem valósult meg.