A Magyarország nyugati sávjában húzódó – a császári fővárost, Bécset védő – törökkori végvárvonalat és a Bécsig húzódó mögöttes területet láthatjuk a térképen. A császári döntéshozók első számú érdeklődési körébe tartozó vidékről készült műre valószínűleg nagy kereslet lehetett a polgári lakosság körében is, hiszen Érsekújvár elestével mindennapossá vált a török támadástól való félelem. Nem is alaptalanul, hiszen 1683-ban bekövetkezett az, amitől tartottak, s a török főerők Bécs ostromára indultak.

         Sigmund Gabriel Hipschmann (1639–1679 körül) nürnbergi metsző és festő a térkép köré nevezetes magyar erősségek látképeit metszette: Pozsony, Győr, Szentmárton hegye (Pannonhalma), Tata, Komárom és a török kézen lévő Esztergom. A térkép kiadója a szintén nürnbergi Johannes Hoffmann  (1629–1698).