A Don folyó (1722)
Cornelis Cruys, özv. Joachim Ottens és fiai

Ifj. Hendrick Doncker (1664 k.–1739 k.) 1705 táján jelentette meg a kelet-európai Don folyó hajózási atlaszát. A mű alapját képező hidrográfiai felméréseket az 1698–1703 időszakban végezték. E felmérésekben az orosz tengerészethez Nagy Péter cár (1672–1725) hívására 1698-ban csatlakozott Cornelis Cruys (1655–1727) is részt vett. Péter cár nagyratörő modernizációs tervei részeként az orosz tengerészetet nyugati modellek alapján és nyugati, elsősorban holland, angol szakértők segítségével kívánta korszerűsíteni. Az 1699. év első felében Péter cár maga irányította a Don melletti Voronyezsben a flotta hajóinak építését, majd az év közepén flottájával lehajózott a torkolatnál lévő Azovig. A stratégiai fontosságú Azovot az orosz hadsereg pár évvel korábban, 1696-ban foglalta el a Török Birodalomtól. Cruys, aki tengerészeti kérdésekben a cár legfőbb tanácsadója volt, maga is részt vett ezen az úton, miközben részletes folyófelmérést is végzett. 1702-ben visszatért Németalföldre, hogy az orosz tengerészet fejlesztésével kapcsolatos ügyeket intézzen. A folyó felmérésének kéziratos lapjai alapján ekkor készíttette el H. Donckerral a folyó atlaszát.

A mű, amely fordulatot jelentett a Don folyó térképezéstörténetében, évtizedekig modellként szolgált az európai kiadók számára. Az atlasz a folyó részletes, 12 szelvényes hajózási térképei mellett egy áttekintő térképet is tartalmazott. Ez utóbbi áttekintő térképnek láthatjuk itt a Joachim Ottens özvegye és fiai által 1722-ban megjelentett szép, kétszelvényes változatát. Miként az irányvonalhálózat is mutatja, a térkép elsősorban hajósok számára készült, szerkesztői azonban a Péter cár által 1698-ban alapított Taganrog erődítésének és (a térkép felső részén) a nagy méretű katonai raktárnak az alaprajzát és tenger felőli homlokzatát is bemutatja. A két melléktérkép a Don felső szakaszát, forrásvidékét, illetve (alul jobbra) a folyót a Volgával összekötő csatorna tervét és 1696 és 1701 közötti építését mutatja.