A 18. század első felének legjelentősebb dél-németalföldi térképkiadója Eugène Henri Fricx (1644–1730) 1703 és 1712 között, a spanyol örökösödési háború idején egy topográfiai térképsorozatot jelentetett meg. A térképsorozat szerkesztéséhez forrásként a Spanyol-Németalföldön harcoló francia hadsereg mérnök-geográfusainak felmérési térképlapjait használta. A nyomólemezeket az amszterdami születésű, de 1695-től Brüsszelben élő kiváló metsző, Jacob Harrewijn (1660–1727) készítette.

A Fricx-térképek több mint 60 éven át, a híres Ferraris-féle topográfiai térképmű elkészültéig (l. az Osztrák Németalföld térképet) maradt forgalomban. A század közepén a 20 lapot Brüsszelben Fricx unokaöccse, Georges Fricx javította és 4 lappal bővített változatban újra kiadta. A századelő nagy amszterdami kiadója, Pieter Mortier (1661–1711) is felfigyelt a mű értékére. Ő és halála után felesége Amelia’s-Gravesande (1666–1719) hű másolatban szintén közreadta a lapokat, utóduk, a Covens & Mortier cég pedig az 1790-es évekig forgalmazta. A térképeket németalföldi kiadók mellett jeles francia, német és angol kiadók is másolták, vagy fő forrásként használták saját Dél-Németalföld térképeik szerkesztésekor. A kiadók az egyes lapokat önálló címfelirattal, de egyetlen falitérképpé összeállított formában is forgalmazták.

A Széchényi-gyűjtemény mind az eredeti Fricx-kiadású századeleji sorozat 9 lapját, mind a Covens-Mortier cég kiadásváltozatát őrzi.