Antwerpen, 1624 [1726 u.]
Antwerpen a 16. században élte aranykorát, amelyet jelentős részben földrajzi helyzetének köszönhetett. A század második felében kirobbant háború és polgárháború azonban e virágzásnak pár évtized alatt véget vetett. A keleti tájolású, 1624-ben készült térkép a várost és közvetlen környezetét térképi és képi eszközök harmonikus együttesével, tájképi stílusban mutatja be. A főtérkép a Schelde folyó torkolata előtti nagy kanyarban elterülő városnak a 16. században kiépült erődítésrendszerét emeli ki, külön hangsúlyt adva a déli részén a háború kezdeti éveiben, 1567–1572-ben emelt ötágú csillagerődnek, amelyet a spanyol hatalom az akkor épp protestáns város ellenőrzésére épített.
A főtérkép alatti kisebb térkép a tágabb környéket és a folyó egész torkolati részét ábrázolja. A keretekben elhelyezett, alul és felül látható három látkép három irányból is megmutatja a várost és építészeti gazdagságát.
Ennek a gazdagságnak voltak részei a keretekben látható épületek. Balra fent az 1352 és 1521 között emelt Miasszonyunk főtemploma, amely, befejezetlen déli tornya ellenére is, Németalföld legnagyobb gótikus katedrálisa lett. Nem kevésbé híres, máig meglévő, a jobb felső sarokban látható városháza, amely az északi reneszánsz kimagasló építészeti remeke. Az 1561 és 1565 közötti években épült, Cornelis Floris de Vriendt (1513/4–1575) tervei alapján. A jobb alsó sarokban az észak-európai kereskedelmet évszádokon át kézben tartó Hanza Szövetség 1564–68-ban felépült palotája látható, amelyet építtetői a szövetség németalföldi kereskedelmi központjának szántak. A bal alsó sarokban látható tőzsde épülete, a „Bursa” is hasonló hírnévvel bírt. A város életének és kereskedelmének aranykorában, 1531-ben építették. Az Európában úttörő szerepű antwerpeni tőzsde intézménye, de maga az épület is, mintaként szolgált Európa más országai, városai számára.
A térképet a 17. század első felének egyik legjelentősebb amszterdami térképkiadója Claes Jansz. Visscher (1587–1652) készítette. A térkép magas művészi színvonalát, annak hosszan tartó hatását jól mutatja az a tény, hogy az itt látható példányt száz évvel később is forgalmazni tudta ifj. Peter Schenk (1693–1775) amszterdami kiadó.
