Ansbach, 1725 [1740?].

Ansbach Bajorország északi részén, Nürnbergtől 40 km-re délnyugatra fekszik. 1385 és 1791 között a Brandenburg-Ansbach-i őrgrófok székhelye, s egyúttal Közép-Frankföld igazgatási központja.

Az őrgrófi család a 18. század első felében jelentős átalakításokat és bővítéseket hajtott végre a városban. A kor barokk stílusában megújult az őrgrófi rezidencia (1704–1738, ld. 1–4. sz. épületeket) és a palotához tartozó kert (1723–1750, ld. die Orangerie). A város alapítójának szentelt Szent Gumbertius-templomot (ld. 8. sz. épület) is ekkortájt újították fel.  

Wilhelm Friedrich őrgróf (1686–1723) engedélyével 1710-ben fajanszmanufaktúra létesült, amely különleges színezésű porcelánjaival hírnevet szerzett a városnak (a gyár a térkép bal felső sarkában látható).

Az uralkodó család egyes tagjai azonban nem csupán építkezéseikkel hoztak hírnevet a városnak. Karl Wilhelm Friedrich őrgróf (1712–1757), aki 1729-től 1757-ig uralkodott, messze földön ismert volt határokat nem ismerő vadászszenvedélyéről. A térkép számmagyarázata díszkeretében a lelőtt állatokat bizonnyal e szenvedélyre tett finom utalásnak tekinthetjük.

A térképet az ansbachi udvari tanácsos, Theodor Heinrich Tietzmann rajzolta 1725-ben, majd a neves nürnbergi metsző, Johann Georg Puschner (1680–1749) készítette el a térkép nyomólemezét.