A másfél évszázados török hódoltság egyik legismertebb időszaka az a Habsburg–török háborúsorozat, ami kisebb megszakításokkal az 1540 és 1568, közötti, közismerten a várháborúk korának nevezett időszakban zajtott, és egyúttal az ország déli és középső területének török általi megszállását is jelentette.

A török háborúk egyik ritka pillanata volt – amelyre egyébként a 150 éves török hódoltság időszakából nem sok példát találunk –, amikor a Német Birodalomból érkező hadak tényleges támadásba kezdtek egy vár, nevezetesen Szigetvár felmentése érdekében. 1556. július 23-án Babócsa alatt ütközött meg a Nádasdy Tamás (1498–1562) nádor és Zrínyi Miklós (1508–1566) horvát bán vezette keresztény, valamint a Hadim Ali budai pasa vezette török sereg. A fényes győzelem hírére Ferdinánd főherceg (1529–1595) vezetésével további birodalmi csapatok érkeztek a Dunántúlra, de feladatuk inkább már csak a megindult béketárgyalások nyomatékosítása volt.

A főherceg ugyan megkezdte az előrenyomulást Pécs visszafoglalására, de arra a rémhírre, hogy a Dráva felé 60.000 fős török had közeledik, visszafordult, és a hidegre való tekintettel kivonult az országból. Eközben Győr parancsnoka, Adam Gall von Loosdorf egészen Székesfehérvárig behatolt a hódolt területre, sőt néhány órára még Esztergomot is hatalmába kerítette.

Az 1566. évi hadjárat eseményeit bemutató térképet Wolfgang Lazius (1514–1565) készítette 1556-ban kiadott Regni Hungariae descriptio vera című Magyarország-térképének felhasználásával. Lazius I. Ferdinánd (1526–1564) magyar király és német-római császár udvari orvosa volt, egyben humanista tudósként a legjelentősebb 16. századi osztrák térképkészítő. Ő maga tábori orvosként járt is az országban, mikor a német csapatok 1541-ben Szapolyai János (1487–1540) magyar király újszülött gyermekétől próbálták az ország fővárosát elhódítani. Tapasztalatai alapján igyekezett a korabeli térképek nyugati országrészre vonatkozó hibáit kijavítani. A művet a neves bázeli kiadó, Adam Henricpetri (1534–1586) adta ki.