Madrid, [1728–1731].

A Manzanaras folyó menti magaslaton már a 9. században mór erősség állt. Az 1085. évi keresztény foglalást követő évszázadokban a város fokozatosan mind nagyobb jelentőségre tett szert. Fejlődésének döntő momentuma 1561-ban történt, amikor II. Fülöp (1527–1598) spanyol király (1556–1598) székhelyét Valladolidból Madridba helyezte át. Spanyolország ekkor már egy világbirodalom fővárosa volt, így a gyarmatokról döntően arany- és ezüst formájában beáramló gazdagság jó részét a 17. századi uralkodók a főváros javára fordították.

A Seutter-térkép a várost V. Fülöp (1683–1746) uralkodásának késői éveiben (1730 körül) mutatja be, mely időszakban jelentősebb változások, nagyobb építkezések már nem történtek. A város fő tengelyét, máig ható érvénnyel a királyi paloták és a város (a mai belváros) főtere, a Plaza Mayor által alkotott tengely képezi. A folyó menti magaslat peremén áll a pár évvel később, 1734 karácsonyán egy tűzvész során elpusztult régi királyi palota, az Alcazar (30. sz.). Helyén 1738 és 1760 között épült fel a ma is meglévő barokk stílusú új királyi rezidencia. A várostengely másik végén, nagy kiterjedésű kertektől és parkoktól övezve a 17. század középső évtizedeiben épült fel IV. Fülöp király parancsára, a neves építész, Alonso de Carbonell (1590 körül–1660) tervei alapján Madrid legnagyobb méretű palotaegyüttese, a Buen Retiro. A palotakomplexum a királyi család második lakhelye volt, egyúttal a város keleti határát is képezte.

A térkép aljára került áttekintést adó panorámakép nyugati irányból, a folyó túloldaláról készült. A Seutter-várostérképekre jellemző élénk színezésű látképet két oldalról a Spanyolországra a korban legjellemzőbbnek tartott sajátosságok közül a bikaviadal és a kincseket adó tengerentúli gyarmatbirodalomra utaló allegorikus kép került.