A dán vizeken hajózó tengerészek a 18. század második feléig döntően a kor fejlett holland tengerészeti iskolájának kiadványait használták. Bár a 17. század végén Jens Sørensen (1646–1723) királyi hidrográfus, a holland térképekkel elégedetlen lévén, a dán tengerpartok és nyílt vizek rendszeres felmérésbe kezdett, kellő tudományos felkészültség és anyagi eszközök híján azonban erőfeszítései kevés eredményt hoztak.

A 18. században, a Királyi Tengerészeti Térképtár égisze alatt 1784-ben elindult térképező munkálatok előtti évtizedekben, a dán térképkészítés és -kiadás továbbra is egyéni kezdeményezésekre szorult. Ennek a korszaknak a legjelentősebb dán hajózási térképkészítője és kiadója a rendkívül sokoldalú, a matematikában és a navigációt segítő csillagászati ismeretekben is jártas Christian Carl Lous (1724–1804) volt. Lous hazai és külföldi tanulmányai után 1754-ben a haditengerészeti navigációs iskola oktatója, 1760-tól professzora, majd 1763-tól az iskola igazgatója lett. Élete során tucatnyi hajózási térképet készített, navigációs célú kiadványokat írt és adott ki, de emellett arra is jutott ideje, hogy John Milton- és Alexander Pope-műveket fordítson dán nyelvre, vagy épp nyelvújítási kérdésekben is állást foglaljon. Térképeit a holland Van Keulen cég is használta, ami jól jelzi Lous térképeinek magas tudományos színvonalát.

A Széchényi-gyűjtemény Lous három térképével is büszkélkedhet. Az itt kiállított darab a Dánia és Dél-Svédország közötti fontos víziút, a Kattegat részletes navigációs célú alkotása. A térkép gazdag tartalma szinte egyesíti a szöveges navigációs útmutatók és a hajózási térképek jellegzetességeit: a rendkívül tagolt partokon a szöveges navigációs útmutatókban általánosan használt partvonalprofilokat látjuk, a térkép a parti kiugró tereptárgyakat is feltünteti, miként több veszélyes öböl is – a rutter-ek és leeskarte-k szövegközi kikötőtérképeihez hasonlóan – önálló, ill. melléktérképet kapott.

A partok és part menti szigetek bonyolult, homokpadok által sűrűn szabdalt sekély vizein, miként a nyílt, de sekély mélységű vizeken is, a mélységadatok ismerete a biztonságos hajózás nélkülözhetetlen előfeltétele volt. A térkép jól mutatja, hogy ezeket a mélységadatokat a számos útvonalon egyenes vonalak mentén haladó hajókon tapasztalt tengerészek minden bizonnyal évtizedeken át gyűjtötték.