A holland kereskedelmi kartográfia piacán az alapvetően ismeretterjesztési céllal készített hajózási atlaszok a tengerészeti kiadványoknak viszonylag késői típusát képviselik (ld. még: …). Az első ilyen típusú atlasz 1650-ben jelent meg, s a kor egyik vezető térképkiadója, Jan Janssonius (1588–1664) adta ki ötkötetes világatlasza, a Novus Atlas ötödik köteteként. Példáját hamarosan számos kortárs kiadó követte: Arnold Colom (1651), Hendrik Doncker (1659), Pieter van Alphen (1660), Jan van Loon (1661), Pieter Goos (1666) és Jacob Theunisz. Lootsman (1666).

A kiállított kötet (1682) kiadója Hendrik Doncker (1644–1699), aki a 17. század második felében – versenytársaitól eltérően – folyamatosan fejlesztette, javította, bővítette hajózási atlaszát, a De zee-atlas of water-werelt-et. Az első, 1659-es kiadás még csak 17 térképet tartalmazott, 1669-ben viszont már 50 térképpel jelent meg. Nem sokkal ezt követően Doncker egy nagyobb formátumú térképeket tartalmazó, Nieuwe groote vermeerderde zee-atlas című változattal jelentkezett a piacon, s mindjárt egy 50 lapossal. A kétféle változat kiadását 1699 után Doncker fia, Hendrick (1664–1739) is folytatta. Az utolsó ismert kiadás 1712-ben jelent meg.

Az atlaszból a Karib-szigetek és a Mexikói-öböl hajózási térképét mutatjuk be. Ilyen, a karibi térség egészét, annak tágabb környezetével együtt bemutató holland térkép először 1631-ben jelent meg. Készítője és kiadója a 17. század egyik legjelentősebb amszterdami térképkészítője Hessel Gerritsz. (1581–1632) volt. Gerritsz. 1617-től a Kelet-Indiai Társaság hidrográfusaként tevékenykedett, de az 1621-ben megalakult Nyugat-Indiai Társaságnak is készített hajózási térképeket és navigációs segédleteket. Gerritsz. 1631-es, a Karib-térséget bemutató térképe mintává vált, az ezt követő évtizedekben számos amszterdami kiadó adott ki ilyen térképet. Az itt látható, Doncker Zee-atlas-ában lévő változat 1658-ban készült.