Hungarikatérképek

Az alapítói térképgyűjteményről és annak összetételéről először Széchényi Ferencnek egy 1802 márciusában az uralkodóhoz, I. Ferenc királyhoz címzett leveléből értesülünk. Ebben a felajánlási-alapítási szándékát közlő levélben a gróf egy körülbelül 5000 darabos nem magyar vonatkozású térképgyűjteményt említ, és külön szól egy hungarikatérkép-gyűjteményről is, bár utóbbi nagyságát nem közli. A fennmaradt egyéb iratok és a ma meglévő művek alapján ennek nagyságát ma mintegy 6–800 műre becsüljük.

Ez a hungarikagyűjtemény, amelyet Széchényi Ferenc döntően az 1790-es években, elsősorban bécsi és lipcsei könyvkereskedőktől vásárolt, létrejöttekor még nem volt, nem lehetett teljes, vagyis az ország 16–18. században készült térképeinek teljes körét magába foglaló jellegű kollekció. A nemzeti könyvtár alapításával azonban, e gyűjteménnyel Széchényi gróf egy olyan intézményes gyűjtés lehetőségének az alapjait vetette meg, amelynek révén aztán – a későbbi évtizedekben, majd a 20. században – a hungarikatérkép-gyűjtemény a hiányzó művek megvásárlásával, idővel mind teljesebbé válhatott. Virtuális kiállításunkban az alapítói hungarikákból válogatva három jellemző térképfajta, az ország-, az országrész- és a megyetérképek legszebb példányait mutatjuk be.

Nyil