Az ókori Roma látképe 1585. Amszterdam, [1657 u.]

Pirro Ligorio legjelentősebb műve, melyet már kortársai is csodáltak, az ókori Rómának 1561-ben közreadott 12 lapos nagyméretű látképe. E rendkívüli madártávlati ábrázolásban Ligorio mintegy 20 év régészeti feltáró munkáját, építészeti és művészeti ismereteit foglalta össze.

Itt, az 1585-ben, a híres Civitatis orbis terarum című, a világ városait bemutató műben megjelent 2 lapos, lekicsinyített változatát láthatjuk, egy 17. századi, amszterdami kiadásában.

Ha összevetjük a Ligorio-i pianta grande-nak ezen kisebbített változatát Ligorio első Róma-térképével (Róma, 1552.), elsőként a rendkívüli részletesség, az ókori város alapos, teljességre törekvő bemutatását érzékeljük. Az ókori városnak madártávlati képét 269 névvel is azonosított épületjegyzéke kíséri, amely a legrészletesebb ismereteket kínálja nézőjének.

Az ókori császárvárosnak a látképen látható épületei közül itt csak párat említünk. A Tiberis folyó kettős kanyarja fölött, a városközpontot uraló színházakat és circusok épületeinek sorát. Fönt középen a város keleti részén egy különleges, több szintes toronyszerű építményt, a „Horti et domus Maecenatis”-t, azaz Augustus császár (Kr. e. 63–Kr. u. 14; uralkodott: Kr. e. 27–Kr. u. 14.) barátjának, a költők és művészek pártfogójának, Gaius Maecenasnak (Kr. e. 68–8) a palotáját és kertjét.

A város déli részén (jobbra lent), a városfalba épített, Gaius Cetius magister sírboltjaként Kr. e. 18 és 12 között épített piramist, amely máig különleges ékessége Róma városának. S végül a római építészet ma is álló épületét, az ókori városközpont északi részén a római isteneknek emelt Panthenont, amelyet Augustus császár uralkodása idején Marcus Vipsanius Agrippa (Kr. e. 63–12) államférfi és hadvezér megbízásából építettek. A Hadrianus császár (76–138) uralkodásának (117–138) második felében átépített kör alakú építmény kupoláját máig a világ legnagyobb vasalat nélküli betonszerkezeteként ismerjük.