A 16–17. századi ország- és tartománytérképek tartalma alapvetően a földrajzi és politikai-igazgatási tartalmakra szorítkozott. Nicolas Sanson (1600–1667), a francia kartográfia kiemelkedő alakja azonban 1664-ben olyan Erdély-térképpel jelentkezett, melyen új tartalmi elemként, szokatlan módon, a fejedelemség nemzetiségeit is feltüntette. E korszakos művet és annak új tartalmát más kiadók is átvették, követték, így a századforduló jelentős párizsi térképkészítője és kiadója, Nicolas de Fer (1646–1720) is. Míg azonban a Sanson-térképen a nemzetiségekre, lakhelyükre csupán a településjelek mellé tett betűjelzések utalnak, de Fer saját Erdély-térképén a nemzetiségi viszonyokat területi elhelyezkedés formájában szemléltette.