A 17. században a bécsi udvari körök, a nyugat-európai hatalmi befolyás megőrzése érdekében a török elleni háborúk elkerülésében voltak érdekeltek. A kezdeményezés az erdélyi fejedelmek kezébe került, akik hol a török ellen, hol a törökkel szövetségben a Habsburgok ellen hadakoztak. E háborúk közül a legismertebb II. Rákóczi György fejedelem (1648–1660) nevéhez kötődik, aki lengyelországi hatalmi tervei megvalósítása során (1657) magára haragította a török Portát, ami végül Erdély feldúlásához vezetett. Bár Zrínyi Miklós (1620–1664) horvát bán és a magyarországi nemesség támogatták volna Erdély megsegítését, de a bécsi udvar ezúttal is ingadozó állásponton volt a háború kérdésében, míg végül a határozatlanság belesodorta a háborúba, így a török seregek 1663-ban már a királyi Magyarország ellen vonultak.

Mikor Köprülü Ahmed (ca 1635–1676) nagyvezír augusztus 16-án Érsekújvár alá ért, a császári sereg fővezére, Raimondo Montecuccoli (1609–1680) gyenge haderejével meg sem próbálta útját állni, sőt Pozsony térségébe húzódott, hogy a császári fővárost, Bécset fedezze. Így, amikor a tatár segédcsapatok is a hadszíntérre érkeztek, senki sem akadályozta őket meg abban, hogy az egész északnyugati országrészt felperzseljék, sőt egyes csapataik Morvaországban is portyáztak. A Dunántúlon gyülekező nemesi felkelés ugyan Zrínyi vezetésével elindult északra, de mire októberben felértek a Dunához, az érsekújvári vár már kapitulált (szeptember 26.). Zrínyi már csak annyit tehetett, hogy Montecuccoli ellenkezésének dacára is kisebb támadásokat intézett a téli szállásra vonuló török sereg ellen.

A térkép az 1663. évi hadjárat felvidéki eseményeit ábrázolja. A neves frankfurti kiadó, a Merian-örökösök közkedvelt kiadványsorozatában, a Theatrum Europaeum-ban jelent meg. A mű kötetei a korabeli Európa egykorú eseményeit tartalmazzák. A térkép rajzolója Joseph Priami hadmérnök, Pozsony katonai parancsnoka, metszője pedig Caspar Merian (1627–1686) volt.