Amszterdam, [1717–1731].

Amszterdam az Amstel folyó torkolatában a 13. századi kis halászfaluból a 17. század első felére a világ vezető kereskedelmi, pénzügyi és kulturális centrumává vált. A 17. századi városvezetés, hogy a változásokkal lépést tartson, a város jelentős fejlesztését valósította meg, jórészt a 17. század középső évtizedeiben. Ekkor a csatornahálózatot, elsősorban nyugaton és délen, jelentős mértékben kibővítették, ahol a tehetős polgárság az új csatornák mentén (Heerengracht, Prinzengracht, Kaisergracht) máig is meglévő lakóépületek sokaságát emelte.

A város szerkezete a 19. századig lényegesen már nem változott, a Seutter-térkép is ezen 17. században létrejött formájában mutatja be. A délnyugati tájolású térképen a „patkó vagy legyező” alakúnak mondott város az Amstel folyó torkolatában épült ki. Alul, a kikötő környékén, ahol hajók százai horgonyoznak, a polgári élet sok fontos középülete sorakozik, így az új városháza (1666, Dam tér), a templomok, az árutőzsde (a Dam tér közelében) vagy épp a Kelet-Indiai Társaság (215. sz.) épületei.

A térkép, a tájékozódást segítendő, igen részletes számmagyarázatot tartalmaz. A látkép mellett pedig allegóriák formájában szól a várost gazdaggá és híressé tevő hajózás és kereskedelem erényeiről, továbbá a gyarmatok javainak birtoklásából és forgalmazásából befolyt javaknak a városra gyakorolt áldásos hatásáról.